Nemsokára megyünk apuval a plzaba, igazán megérdemlem, hogy egy ilyen hétvége után megkapjam az álomcipőmet. :] mondjuk nekem az összes cipőm álomcipő, de az lényegtelen. :]
ez a hétvége tényleg rádöbbentett arra, hogy milyen is a világ. és ááááá geci……. hihetetlen, hogy kajak az emberek fel se fogják ezeket. élnek az ők kis tökéletes rózsaszín világukba és sír a szájuk azért mert összekapnak anyuval vagy apuval. esetleg nem adnak nekik pénzt…… ilyenek vagytok ti. és tényleg azt hiszitek, hogy ennyi? hát erre tényleg csak hümmögni tudok…. nemis gondolnátok, milyen emberek élnek mellettetek, nap mint nap mentek el mellettük az utcán és olyan átlagosak, annyira olyanok mint mi, csak belül…….. tragédia. és kajak azt hinnénk, hogy ilyen csak a filmekben van. és nem. sok sírás volt hétvégén, már aput és féltem és ez a sok dolog amit tudunk…. ???????????????????
na de lényegtelen, jobb is, hogy a rózsaszín maradt nektek meg a full tudatlanság.

viszont nem csak cipöt megyünk venni, hanem ruhát is. hiszen Daninak nemsokára szalagavató és megvagyok híva a családi kajcsira is. úúúgy de úúgy várom már. :)
ez a kocsonyafesztivál….. vááá :D annyi embert. kimentünk Mátéval….hát szerintem kikészült attól, hogy szaladtam a tömeg elől. :D de legalább tudtunk az anyukájának kocsonyát venni meg mi is bekajáltunk, vagyis inkább ő mert én csak szaladgáltam… :D de jó volt nagyon. :) [Ł].